Mezőgazdasági mérnök, tanító cigány-roma szakirányon – csak néhány olyan nappali tagozatos állami ösztöndíjas alapszak a 821-ből, amit senki sem jelölt meg a 2025-ös egyetemi felvételin. Összesen pedig 365 olyan alap-és osztatlan képzés van, amit első helyre senki sem írt be, de többedik helyre igen, ennek mintegy 83 százaléka valamilyen pedagógusképzés.
A 2025-ös felvételi eljárásban mintegy kétezren jelölték meg első helyen a levelezői tanító alapképzést.
Az ELTE-n van olyan kar, ahol a nyelvvizsga, míg máshol az emelt szintű nyelvi érettségi ér többet. Mutatjuk a részleteket.
Elmondjuk, hogy mekkora baj, ha elfelejtettétek feltölteni valamelyik középiskolai bizonyítványotokat az e-Felvételibe.
Vannak szakok, amiken nem kötik minimumponthatárokhoz a bejutást, egyes képzéseken viszont magasra teszik a lécet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
Minimumponthatárhoz kötik a bejutást minden alapképzésen.
Hány pontot ér a nyelvvizsga? Mennyi pluszpont jár az emelt szintű érettségire? Összegyűjtöttük, hogy mire adhatnak többletpontot az egyetemek.
Keresztféléves képzésen gondolkodtok vagy végzősök vagytok és majd csak tavasszal jelentkeznétek egyetemre? Összegyűjtöttünk mindent, amit a 2025-ös felvételi pontszámításról tudnotok kell.
Ezt az oldalt érdemes lesz böngészni, ha jövőre felvételiztek.
Azok, akik a középiskolás éveik alatt nem szereznek nyelvvizsgát, valószínűleg már nem is fognak. Erre mutatnak rá legalábbis az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának adatai, amelyek szerint nem csak a ritkább nyelvekből vizsgázók vannak eltűnőben, hanem huszonéves egyetemisták és a 30 éven felüliek is.
